Farsang

Január 6-tól, vízkereszttől a húsvétvasárnapot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig, hamvazószerdáig tartó, változó hosszúságú ünnepi periódus. a farsangi szokások fő ideje farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyókedd ( farsang utolsó három napja):

- köszöntő, pl. Hipp hopp farsang, agyigó, agyigó fassang, fassang

- maszkos, jelmezes játékok, jelenetek, felvonulások

-misztériumjáték: dúsgazdagolás

-vénlánycsúfoló szokások: tuskóhúzás, kongózás, szűzgulyahajtás

-táncmulatságok, pl.: citerabál, asszonyfarsang, batyus bál

-hiedelmek: bőséges evéssel, ivással elősegíthető a következő év bősége.

A farsang a karácsonyi ünnepkört követő, vízkereszttől a húsvétot megelőző negyvennapos böjt, hamvazószerda kezdetéig tartó időszak, amely az ősi tavaszváró örömünnepekről híres. Jellemzői az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások és táncmulatságok, például citerabálok, asszonyfarsangok vagy batyus bálok.

A farsang három utolsó napja – farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd – különösen kiemelt. Előtte kövércsütörtökön készítették a farsangi ételeket, míg hamvazószerda jelölte a böjt kezdetét, és csonkacsütörtökön még elfogyasztották a maradékot.

A közösség fasang idején vidám köszöntőkkel, például "Hipp hopp farsang, agyigó, agyigó fassang, fassang", valamint maszkos, jelmezes játékokkal, misztériumjátékokkal ünnepelt. A vénlány- és vénlegénycsúfoló szokások, a táncmulatságok és a bőséges evés-ivás mind az udvarlást, a közösségi szórakozást és a következő évi bőséget szolgálták.

A farsang hangulatát idézi a köszöntő:

"Nem vittél el a táncba.
 Ha nem vittél a táncba,
 Nem önthetsz meg húsvétra.

 Elmúlt farsang, itt hagyott.
 A lányoknak bút hagyott.
 De én nékem nem hagyott,
 Mert én mindig víg vagyok."