Április 24.- Szent György napja

Sárkányölő Szent György napja a tavasz igazi kezdetének ünnepe, egyben a lovagok, lovasok, fegyverkovácsok és szíjgyártók védőszentje. Ekkor hajtották ki a pásztorok az állatokat a legelőre, különféle praktikákkal igyekezve biztosítani egészségüket, szaporaságukat és a jó tejhozamot. Kalotaszegen például juhbemérést tartottak, ezen a napon szerződtették a pásztorokat és béreseket, valamint szokás volt a Szent György-napi kilövés, amikor a legények és lányok párba álltak, vagy tréfás énekekben kicsúfolták egymás hibáit.

A nap a rontás és varázslás idejének is számított: harmatszedéssel igyekeztek növelni a tejhasznot, a boszorkányok ellen pedig zöld ág kitűzésével, füstöléssel vagy fokhagymával védekeztek. Úgy tartották, hogy ha valaki gyíkot fogott és azzal megkente a torkát, elkerüli a torokgyíkot. Szent György napján vetették a kukoricát, a babot és az uborkát is. Az időjárásjóslások szerint, ha ezen a napon megszólaltak a békák, korai nyárra lehetett számítani, míg a nap előtti mennydörgés bőséges termést ígért.