Január 1.- Újév, kiskarácsony napja

A január 1. a polgári év kezdete, amely a Gergely-naptárreform (1582) óta vált általánossá. A magyar néphagyományban ezt a napot kiskarácsonynak is nevezik, és számos hiedelem, szokás kapcsolódik hozzá, melyek a jövő évi szerencse és bőség biztosítását célozzák. A legfontosabb elv, hogy ami ezen a napon történik, az ismétlődik egész esztendőben.

A naphoz számos tiltás és jóslás fűződik. Nem volt szabad semmit kiadni a házból, még szemetet sem, mert a hit szerint ezzel a szerencse is kimenne a lakásból. A kora reggeli mosakodás a kútnál viszont frissességet és egészséget hozott egész évre. A táplálkozásnak is fontos szerepe volt: tilos volt baromfit enni, mert az állat hátrafelé kapar, elkaparná a szerencsét. Ezzel szemben a disznóhús fogyasztása elengedhetetlen volt, mert a disznó előre túrja a szerencsét. A lencse, rizs és köles fogyasztása pedig pénzbőséget ígért.

Az újév napja ideális időszak volt a jóslásokra is. A hajadon lányok a férjhezmenetelre, az emberek az időjárásra vonatkozóan jósoltak. A hagyományok része volt a fiúk és férfiak újévi köszöntése, akik házról házra járva jókívánságokat mondtak, amiért cserébe adományt kaptak, ezzel is szimbolizálva a jószerencsét és a bőséget.