Január 6. - vízkereszt, háromkirályok napja

Vízkereszt a keresztény egyházi év egyik jelentős ünnepe, amely a karácsonyi időszakot lezárja, és a farsang kezdetét jelzi. Kettős tartalma van: egyrészt a napkeleti bölcsek (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) Jézushoz érkezésére emlékezik, másrészt Jézusnak a Jordán folyóban történt megkeresztelkedésére. A hagyomány a három bölcset Noé fiainak leszármazottaiként tartotta számon, így az akkor ismert földrészeket – Európát, Ázsiát és Afrikát – jelképezték.

A vízkereszthez számos népszokás kapcsolódott. Ilyen volt a háromkirályjárás, amikor gyermekek vagy legények jártak házról házra, bibliai szereplőket megszemélyesítve. Énekekkel, köszöntőkkel idézték fel a bölcsek történetét, és jókívánságokat mondtak az új esztendőre.

Ezen a napon tartották a víz- és házszentelést is. A templomban megszentelt vízzel meghintették a házak belsejét, a gazdasági épületeket, sőt gyakran az állatokat is. A szentelt víznek a néphit gyógyító, gonoszűző és rontásmegelőző erőt tulajdonított.

A vízkereszthez időjárásjóslás is fűződött. Úgy tartották: "Ha vízkereszt vizet ereszt, ízikedet padra rekeszd!" – vagyis az enyhe, csapadékos idő nagy hideget jelez a tél további részére.